Kedves Látogató!

Nem érzed néha úgy, hogy lassan teljesen elszakadunk a természettől? Reggel felkelsz a négy fal között, aztán egy vasdobozban ülve egymagad vagy zsúfolódva másokkal elzötyögsz a gyárba, az irodába a négy fal közé (jobb esetben hasznosan) eltölteni az időt estig, majd egy újabb vasdobozos utazás haza, megint csak a négy fal közé. Alszol egyet, és kezded elölről. Közben már el is felejtetted, hogy néz ki egy nyírfa vagy egy kőris, hogy milyen is a rigó hangja, a gyerekeid meg jobban ismerik az űrlényeket, mint a tehenet vagy a kecskét. Talán ezért is törekvése egyre több városlakónak, hogy a lakótelepek betonrengetegéből kertvárosi, falusi környezetbe költözzön, ahol egy kis kert is tartozik az élettérhez.
Igen ám, de ha már megvan az a 150-200, jobb esetben 4-500 m2-nyi földterület, mit is kezdj vele? Konyhakert legyen? Vagy díszkert, pihenőkert? Esetleg mindkettő? Ezt persze Neked kell eldöntened. Viszont ha már megvan a döntésed, abban segítséget nyújtunk, hogyan csináld. Ezen a helyen mindig találsz egy-egy aktuális témához kapcsolódó cikket, a hírolvasóban lapozgatva pedig sok kérdésedre megtalálhatod a választ. Hírlevelünkre feliratkozva hétről-hétre értesítést kaphatsz az oldalunkon megjelenő újdonságokról. Regisztrált felhasználóink rendelkezésére áll a fórum, ahol egyes kérdéseket másokkal is megvitathatnak, illetve konkrét kertészeti kérdésekben szakemberünk is rendelkezésre áll ingyenes tanácsadással.

A hónap aktualitása:

Mikor ültessünk, hogyan ültessünk?

Egy-egy jól megválasztott, a kert megfelelő pontjára ültetett, helyesen ápolt gyümölcsfa a kertész büszkesége. Megpihenhetsz az árnyékában, gyönyörködhetsz az alakjában, dicsekedhetsz vele a szomszédoknak, barátoknak, és nem utolsó sorban, élvezheted a gyümölcsét.
Persze mindezt csak akkor, ha a gyümölcsfajta és az ültetés helyének kiválasztása után jól sikerül az ültetés. Hiszen a gyümölcsfa az ültetéssel kezdi a kertedben töltött életét, és ez az esemény meghatározhatja, vagy legalábbis nagymértékben befolyásolhatja az egész további létét.

Ha már kiválasztottad, mit és hova, nézzük meg, mikor...

A fának az ültetéskor nyugalomban kell lennie, hiszen az ültetés alkalmával a gyökérzete szükségszerűen sérül. Ha a növény aktív időszakában ültetünk, akkor a sérült gyökérzet nem képes a megfelelő mennyiségű vizet, tápanyagot azonnal felvenni.
A másik dolog, amit figyelembe kell venni, a levegő hőmérséklete. A gyökérzet -3 fok alatti hőmérsékleten már fagykárt szenved, így az eredési esélyei csökkennek. Így a legalkalmasabb az őszi és a kora tavaszi fagymentes időszak. Itt is inkább az őszi ültetést javasolom, hiszen a sebzések hegedése már a téli időszakban megindul, azon kívül a téli csapadék a talajt jól a gyökerekhez tömöríti, így a gyökerek a téli csapadékot jobban tudják hasznosítani. Ezt az előnyt a tavaszi ültetéskor a növény elveszíti.
Az őszi ültetéskor is várjuk meg, hogy a fiatal hajtások kellőképpen beérjenek, így a téli fagyok nem tesznek bennük kárt. Az ültetést a gyümölcsfák esetében október második felétől ajánlom. Egyes bokrok, mint az egres vagy a ribizli hajtásai korábban beérnek, ezek már szeptember második felétől ültethetők, ugyanakkor tavasszal jóval korábban ki is hajtanak.
Ha mégis a tavaszi ültetést választjuk, akkor az ültetést minél korábban, a kemény fagyok elmúltával tegyük meg, hiszen az első meleg tavaszi napok hatására a növényekben megindul a nedvkeringés, a fa, a bokor megkezdi éves ciklusát. Ilyenkor már egyre nehezebben heveri ki a növény az ültetés okozta stresszhatást.

...és hogyan:

Az ültetőgödör méretét sok minden - többek között a talaj minősége, a fa fajtája, mérete - befolyásolja, így azt pontosan csak a helyszín ismeretében lehet meghatározni. Alapelvként lehet követni, és nagy hibát nem véthetünk, ha az ültetőgödör méretét 1x1 m alapterületűre, és mintegy 70 cm mélyre ássuk ki. Ezzel általában elegendő földet lazítunk és forgatunk meg a fa körül ahhoz, hogy a fánk jól érezze magát, és viszonylag könnyedén fejlődésnek induljon. A talaj kitermelésekor gondoljunk arra, hogy a gyökér a nem művelt alsó talajzónába kerül. Javaslom, hogy a talajt kétfelé válasszuk szét, a felső réteget és az alsó, általában agyagosabb, rosszabb minőségű réteget külön kupacoljuk. A gödör visszatemetésekor aztán alulra kerül a morzsalékosabb, tápanyagokban gazdagabb termőréteg, míg a szegényebb alsó rétegből befejezhetjük a gödör betemetését.
Ha netán törmeléket, nagyobb köveket tartalmaz a talaj, akkor azokat célszerű az ásás folyamán kiszedni, eltávolítani. Ha a talaj nem elég morzsalékos, lehet lazítani, ha összekeverjük például néhány lapátnyi tőzeggel. Ez némileg óvja is a gyökereket a kiszáradástól.
A talajok többsége tartalmaz elegendő tápanyagot a fák számára, azonban egy kis trágya sohasem árt. Érett istállótrágyát vagy komposztot használjunk. Terítsünk 1-2 lapátnyit a gödör aljára, esetleg az ásó hegyével fellazítva a gödör alján a talajt, kissé keverjük el. Szórjunk rá mintegy 10 cm vastagságban egy réteg földet. Ez megakadályozza, hogy a gyökerek közvetlenül érintkezzenek a trágyával. A gyökerek trágyával való közvetlen érintkezését mindenképpen kerüljük el.
Ültetés előtt a csemete gyökerét metsszük meg. Ez abból áll, hogy a kiszedés során sérült gyökérvégeket a sérülés fölött éles metszőollóval vágjuk egyenesre. A kinyúló, túl hosszú gyökérszálakat kurtítsuk vissza. Fölöslegesen azonban ne ritkítsuk, rövidítsük meg a gyökereket.
Az így előkészített fácskát úgy állítsuk a gödör aljára, szükség szerint némi morzsalékos földet töltve alá, hogy a gyökérnyak a talajszinttel egy szintben legyen. A csemetét a gödör közepére állítsuk, kívülről befelé haladva óvatosan töltsük föl morzsalékos talajjal a gödröt. A kimaradt földet enyhén kupacoljuk fel a fa körül. Ez télen a fagytól, nyáron a kiszáradástól óvja a gyökereket. A kupac később a talaj ülepedésével, tömörödésével el fog tűnni. A fa körül a talajt őszi ültetésnél taposással, tavasszal két-három vödör vízzel beöntözéssel tömörítsük.
Általában a fát ne karózzuk ki, így életrevalóbb lesz, zömökebb, erősebb lesz a törzse, jobban fejlődik. Ha a fácska túl vékony, gyenge, esetleg görbe vagy ha magastörzsű fát ültettünk széljárta helyre, akkor karózással segíthetjük a fejlődését.
Ezután már csak némi jó időre, napsütésre és egy kis türelemre van szükségünk, és már örülhetünk is, amikor a fánkon megjelennek az első zöld levelek.

Ha ezek után még lennének számodra nyitott kérdések a témával kapcsolatban, regisztrálj, és kérdezd meg! Hamarosan válaszolok.